Megérkezett a várva-várt hó! Hurrá! Budapest ezt azzal ünnepelte meg, hogy szombat délután mindenki gépkocsiba szállt, elgurult az első főbb sugár- vagy körútig, aztán órákat állt a dugóban. Gratulálok!
Azon kisebbség tagjaként, akiknek bár van személyautójuk, mégis gyalogosan és tömegközlekedve próbáltak szombaton este A-ból B pontba jutnyi, megdöbbentő élményekben volt részem. Az első a járdán jövő autó volt. Én elhiszem, hogy nagyon siettek, azt is, hogy mellettünk a kétszer két sávos úton kilométeres hosszúságon állt a kocsiforgalom és a 10 méter/perc sebesség nem igazán tűnt kecsegtetőnek számukra, de akkor sem érzem jogosnak, hogy csak úgy feljöjjenek a járdára és a gyalogosokat levillogva próbáljanak előnyhöz jutni. Én nem tettem mást, csak nem álltam félre, ellenben teátrálisan széttártam a karom, jelezve "ezt ugye te sem gondolod komolyan?". Mivel nem vagyok színész, nem ezt a hatást értem el. Közelebb érve ugyanis a kocsi ablaka leereszkedett és egy kellemes, iqnegatív hang szólt ki belülről: "Mi van, fasszopó köcsög, meguntad az életedet?" Ezek után már meg sem lepődtem azon a bömbin, amely ugyan az úttesten maradt, de piros lámpánál is becsorgott a zebrára. Bizonyára attól félt, ha átengedi a gyalogosokat, akkor a szomszéd sávból valaki betolakszik abba az egy autónyi helybe és így tizennégy perc négy másodperc helyett tizennégy perc nyolc másodperc alatt tudja le az előtte álló egy kilométeres távot a következő kereszteződésig. A böhömnagy telekjáróban ülő házaspár sem volt kellemesebb beszélgetőtárs. Kikérték maguknak, hogy zöld lámpánál én keresztül szeretnék menni a zebrán, amelyet teljes szélességében elfoglaltak. De legalább nem volt mosdatlan a szájuk.
Mindezek után metróztam és a mozgólépcsőn láthattam a tévésztár "Pimasz úr" új könyvének plakátját. Tudjukki, aki minenkinek beszól, zebra előtt meg nem állóknak, tilosban parkolóknak, illegális szemétlerakóknak stb. S ebből üzletet csinál: karácsony előtt könyvet ad ki, hogy bevétele legyen.
Üzenem mindenkinek, akinek a tévé előtt a fotelben, meg baráti társaságban nagy az arca, mindazoknak akik megveszik azt a könyvet, hogy én is létezem. Én is Papp vagyok, én is beszólok a görény autósoknak, csak éppen mögöttem nincs stáb, nincs kamera, ezért ma kétszer is majdnem megvertek. Aki imádja pimasz urat, de minket nagyon keveseket - akik anyagi érdek nélkül tesszük ugyanazt mint ő - figyelemre sem méltat, nem különbek a fasszopó köcsögöző bunkóéknál.
Ellenvetés?
