darkplant

Nem hiszem el, hogy a nagy magyar médiában senki nem világosít fel értelmesen. Az adókról minőségéről itt régen nincs szó. A lényeg, hogy a két adónak volt a legnagyobb az országos lefedettsége. (Ez ugye megbontja a versenyegyensúlyt, hasonló módon a csak három tévéadó számára elérhető földi sugárzási lehetőséghez.) Ergo a legnagyobb hallgatottsága, ergo a legnagyobb a reklámbevétele. Emiatt valóban két, megújulni képtelen, saját tehetetlenségi erejétől fogva unalmas pályán mozgó rádióadóról beszélhetünk, de a lényeg nem ez, hanem az elérhetőség miatti hamis hallgatottsági mutató. Ne legyen senkinek illúziója, a nyertes két adó hasonlóan hanyatlani fog, amíg be nem áll majd valami kényelmes, még éppen hallgatható szintre. Náluk is lesz minden nap sok-sok, fizetett reklámnak minősülő nyereménytárgy, amiért kamu kérdéseket megválaszolva szállnak harcba az IQ nulla hallgatók. Lesznek olyan koncertek, melyekre a kutya sem menne el, de mégis félházasak a sok, rádióadó által kiosztott ingyenjegyes miatt. Ha ettől jó egy rádióadó, akkor a neo és a klassz is azok lesznek.

Sláger? Ne nevettessenek, kérem! Tizeniksz éve ugyanazzal a pár száz számmal nyomta. Teljesen önkényesen válogatott és definiálta, mi a sláger, miközben sok olyan számot, amely szintén sláger volt egyszer sem adott le. Össze szabad vetni a Sláger kínálatát a Billboard vagy a BBC Radio 1 toplistáival úgy harminc évre visszamenőleg és rá lehet jönni, hogy a Sláger számára nem minden volt az, ami a világ számára pedig igen. A Danubius pedig utoljára akkor volt jó, amikor még a nappali órákba német nyelven sugárzott.

Valóban kár a felhajtásért. Éljenek a netes rádiók, a hallgatók igényeit kiszolgálni vágyó, non vagy aligprofit adók.