Magyarországon a filmek szinkronizálása - amennyiben Filmművészeti Egyetemet nem végzett énem jól informált - egyszerű cenzúraként kezdte. Hogy a nyugati filmek nehogy rejtett üzeneteket közöljönek a keleti megszállás évei alatt, a filmeket egyszerűen leszinkronizálták, ezzel kiirtva a magját is annak, hogy... Aztán a szinkron, a magyar szinkron önálló életre kelt. Kiváló színészeink produkáltak felejthetetlen és valóban, néha az eredetinél hangulatosabb szinkronokat.
Aztán elmúlt a szocializmus, kinyíltak a kapuk, ám az iskolapadban kötelezően oroszt magolni kényszerült generáció nem tudott mit kezdeni a nyugatról beáramlott német és angol nyelvű filmekkel. Elérkezett a rövid, de annál intenzívebb alámondásos videofilmek kora, melyre sokunk (a ma negyvenhez közelítő réteg) nosztalgiával gondol vissza.
Ám a társadalmi fejlődés nem állt meg. Az iskolákban megjelentek a nagyon idős (azaz háború előttről nyelvet tudó) és nagyon fiatal (frissen képzett) nylevtanárok. A diákok pedig nekiálltak idegen nyelveket tanulni.
?
Kérdőjel.
Valóban?
Eltelt 23 év a rendszerváltás óta és mit látok?
- A mozikban nincs keletje a feliratos filmeknek, annak pedig esélye nincs, hogy eredeti nyelvű felirattal lássunk filmeket
- A potrálokon nagy hírértékű cikknek számít egy film - figyelem - feliratos előzetesének bejelentése
- A szürke zónában (torrent oldalak, filmes fórumok) egy tévésorozat új epizódjának megjelenésekor az első hozzászóló 75% eséllyel feliratért könyörög
- Ugyanez mozifilmek esetében így hangzik: "szinkronos verzióba mikor lessz?" (SIC, írnám, de a mai félbunkó nép már nem tudja, mit jelent)
- Az elektronikus (konzol, PC, telefon) játékok vásárlói, letöltői is mind magyarításért könyörögnek
A világ itt hever a lábunk előtt és mi nem nyúlunk érte. Rendületlenül szinkronizál, de minimum feliratozott formában várjuk, hogy a világ minket szolgáljon. Túl jók voltak azok a Dörner, Bujtor, Sinkó stb szinkronok. Túl nagy nosztalgiája van a jó magyarításnak. Ami manapság már nincs, de várjuk, mint a jó falat kenyeret. Ám eközben a világ elrohant mellettünk. A román és skandináv fiatalok második anyanyelve az angol, mert még a gyermekműsorok is (igen, a sokat szidott bugyuta vasárnapi rajzfilmek) feliratozva mennek a tévében.
Az érem másik oldalán pedig hatalmas hasznot fölöznek le bizonyos weboldalak a magyarok nyelvi műveletlenségéből. A világ tele van hírekkel, videókkal, fotókkal, viccekkel, de az átlagmagyar nem az eredeti oldalakon nézi, hanem a magyar koppintásra lájkol - és tolja a reklámbevételt észrevétlen azok zsebébe, akik semmi mást nem tesznek, csak tudnak angolul és lefordítják a humort, a cikkeket, a youtube filmeket magyarra.
Huszonharmadik év
2012.11.05. 09:55 | darkplant | Szólj hozzá!
Címkék: humor társadalom nyelvtudás
A bejegyzés trackback címe:
https://darkplant.blog.hu/api/trackback/id/tr64889747
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.