darkplant

Megakadt ma a szemem egy blogbejegyzésen. Címe "Balhé határok nélkül." (Trackback: http://kulturmunka.postr.hu/balhe-hatarok-nelkul) Tipikusan 2014-ben trendi bejegyzés. Vegyünk valamit, ami ismert (a népszerűt nem merem használni), mondjunk róla valamit, ami vagy igaz, vagy nem, de mindenképp vérlázító, aztán várjuk, hogy a velünk és egymással vitába szálló kommentelők felfuttassák az írást. Eme trend miatt nem frissült eme blog immár két éve. Minek...

Ám most, hála az említett írásnak, én is a szerverekre és az internetre bízom pár soromat. Szóval a kedves kartács anélkül, hogy nézte volna a Játék határok nélkül című műsort - mely nem azonos a régen kedvelt és népszerű adással, csupán a magyarok adták neki ugyanazt a címet, ahogyan az egymásra hasonlító filmek esetén is teszik - véleményezi. A döntőt. A díjosztást. És azt írja, emiatt áll a balhé.

Én csak annyit közölnék, hogy bár szántam volna rá időt és kedvem is lett volna a versengőket nézni, de a tehetségtelen és ki tudja miért, a képernyőről eltűnni képtelen műsorvezetők miatt az első adás után letettem róla. Ez az igazi balhéa műsor körül és nem a díjátadás. "Majd szóljanak, ha lecserélik levit meg marcsit". - gondoltam.

Aztán az egyik kommentelő nem átallotta az orrtúró, riportalanyát ledagizó balázst is belevonni a párbeszédbe. S ekkor döntöttem el végleg: ezt a műsort törlöm a megnézendők listájáról. Majd ha nem csak a versenyzők lesznek rátermettek, hanem a kommentátorok, majd, akkor. Addig nézem e Jeux sans Frontières régi adásainak ismétléseit.