darkplant

Van úgy, hogy az univerzum közölni szeretne velem valamit. Volt egy kolléganőm, ma jelentkezett a fészbúkon fotókkal. Aztán jött egy indexes cikk, természetesen megint magamagára mutogat, mert egy blog.hu -s bloggert sztárol cikkjében, csak, hogy az odamutató cikk visszamutasson őrá. Aztán ugyanez a blog (OF) előkerült másutt is, gondoltam, megnézem. Itt éreztem az univerzum kacsintását, mert az OF blog facebook ismerősei közt ott a volt kolléganő is.

Úgyhogy szem nem maradhat szárazon, cikk nem maradhat komment nélkül. Lássuk, mi a legfrissebb cikk az agyon sztárolt ourfashion.blog.hu-n: 16 dolog, amit nem tudtál John Gallianoról. A link ne tévesszen meg senkit, ott még csak 13 szerepel, de a babona nagy úr. Szóval John Galliano:

1. Már reggel hétkor a személyi trénerével edz, hogy formában maradjon.
2. Sofőr fuvarozza, ő maga nem vezet.
3. A gyakornokai inspirálják a kreativitását.
4. A John Galliano Factory egy régi játékgyár épületében helyezkedik el.
5. Hat éves volt, amikor Spanyolországból Londonba költözött.
6. Nem szereti a telefonokat, sőt
7. még sosem küldött e-mailt.
8. A két legfőbb múzsája Kate Moss és Naomi Campbell, de a
9. montaigne-i nők is inspirálják.
10. Imádja az éjszakai fürdőzéseket, amikor illatos habok közé merül és gyertyákkal veszi körül magát. 
11. Az ágya körül post-itek özönét ragasztgatja tele az ötleteivel, de másnap sosem tudja őket elolvasni.
12. Az egyik legjobb barátja a híres fotós, Jean-Baptiste Mondino.
13. Mindig 2 óriási, fekete mappában gyűjt mindent az aktuális kollekcióról, amelyen dolgozik.
14. 5:30-kor kel.
15. A reggelije: zöld tea, smoothie, szója és 2 szelet fekete kenyér.
16. Egy 17. századi magánszállodában lakik.

Stb. Stb.

Kedves cikkíró. Olyan nagy dolog lett volna odaírni, mondjuk 0. pontnak, hogy ki a frász az a John Galliano? Mert én csak ezt az egyet nem tudtam róla. Azt bármely sznobról el tudom képzelni, hogy nem ő dolgozik, hanem a sofőrje, gyakornokai és, hogy nem a külvárosból bumlizik a valódi munkát termelő munkahelyére, ezért ugyanúgy fél hatkor kel, mint a pórnép, de neki van ideje tornázgatni reggelente stb stb.

A dolgozó nép nevében: köszönöm.

Nem annyira régen új Tesco áruház nyílt a Váci úton. Hogy miért, az örök rejtély marad, talán még a Tesco vezetői előtt is. Egy biztos, a cég weboldalán még nem került fel az áruház-térképre. Nem érdemes rá. A Váci úton ugyanis már volt egy Tesco. Az egyik legnagyobb. Ez az új, amely pár kilométerrel odébb létesült, pici, macerás a parkolója, szegényes az üzletsora. Mi is csak kíváncsiságból mentünk be pár hete, de öt percen belül távoztunk is.

Ma reggel megláttam az értelmét ezen áruház létezésének. A Jehova Tanúi ugyanis szokásos éves találkozójukat tartják Újpesten, és a Tesco parkolója megoldotta azt az áldatlan állapotot, hogy ilyenkor az egész Megyeri utat elfoglalják autóikkal. Önkéntesek terelik hatalmas táblákkal az érkezőket a Váci és Megyeri út minden irányából a parkoló felé, amely sohasem volt még ennyire tele, mióta megnyílt a tecsó. A helyzet fricskája, hogy maga a bolt ellenben ugyanolyan üres, mint eddig.

A tanulság leszűrését általában meg szoktam Önnek, kedves olvasó. Most azonban leírom, ha beledöglök is: parkolóhelyre éhezik a város. Olcsóra (ingyenesre) és ésszerű elhelyezésűre. Ezen kívül nyilvános illemhelyre.

A Tesco úgy látszik mindkettőt megoldja.

Mi más lehet a júniusi jelentkezés témája, mint a foci vb.

Az internetes tartalom egyre inkább abba az irányba halad, hogy mindent lemásolnak. Kamu hírportálok működnek azon az elven, hogy más hirportálok RSS feedjeit teszik ki magukhoz hírként, vagy már hírösszegyűjtő portálok tartalmát másolják, melyek már lehet, hogy maguk is másolták a másolt tartalmat. Emellett egyre szaporodnak a tematikus blogok, melyek semmiféle új tartalommal nem bírnak, csak újracsoportosítják az interneten már fellelhető tartalmat. A cuki blog elszipkázza a kutya, macska, csincsilla és egyéb blogok egy részét, a divat blog lemásolja a hírességekkel, ruházattal, illatokkal stb foglalkozó tartalmak egy résztét, stb. Mindennek a legteteje a vicces, szórakoztató weboldalak, melyek mindent és mindenhonnan lopnak, de leginkább egymástól. Új tartalmat azonban senki nem tesz fel.

Az egészet rossznak tartom, mert globális HDD-, sávszél- és árampazarlást látok csupán ebben, de egyedül úgysem tehetek ez ellen semmit. Ahogyan az ellen sem, hogy már az egyik legnagyobb, az index is másol. A futball világbajnokság közvetítését ígérte és adja a sportgéza nevű blogján, ám csak indás regisztrációval nézhető. Amely tény még érthető is lenne számomra, ha nem ugyanazt a tartalmat közvetítenék, amely regisztráció és minden más nyűg nélkül nézhető a www.telesport.hu oldalon. Ahol ráadásul az egyidejű meccsek közül választani is lehetett, nem úgy, mint az index leányoldalán. Akkor viszont minek ez az egész felhajtás? Minek a néphülyítés?

Valószínűleg azért, hogy ismét a kopipászta nyerjen, a Föld pedig még tovább mozduljon a végső hanyatlás irányába.

Észrevettem, pár hete-hónapja divat lett szidni a Helyi Téma című sajtóterméket. Kikezdték az illusztrációs fotót, meg a bikicsunájt. Egyrész örülök, mert végre nem csak az én szememet szúrja a nyomtatott sajtótermékek legalja. Másrészt nem értem, a drágalátos szerkesztőknek miért nem tűnt fel eddig, hogy valaki a blogtérben már felhívta a figyelmet eme lapra. Ajánlom a HT-t divatból gyűlölők figyelmébe a tárgy nélküli cikket, vagy a tutira frankót megmondó cikket, vagy a szezont a fazonnal keverő benyalást a testvérlapnak. Mindhárom 2010 előtti.

S nem tagadom: egyszer megpróbáltam megvédeni a lapot. Legalábbis megszidtam az gyűlölőit. :) Mert látatlanban utálni valamit, nem tartom etikusnak, előbb el kellene olvasni.

Bemelegítésnek kezdjük azzal, hogy a www.auchan.hu weboldal online felmérést végez a látogatók között. Mivel az ember nem szívesen áldoz az idejéből ilyesmire (ellentétben blogolvasással, facabookozással és egyebekkel), ezért azzal csábítanak, hogy ha kitöltöm, nyerhetek vásárlási utalványt. Kitöltöttem, örömmel közölték, hogy az utalványokat április 21-én (tegnap!) fogják kisorsolni. Apró baki, lendüljünk tovább a címben említettekhez.

A maglódi Auchan nemrég lett egy éves és gesztusként a 8000 forint feletti tankolásnál április 23-ig ajándékutalványt adnak. 200 forintosat. Mint Litkai Gergely írásában, aki robogót vesz, kap egy kis shake-et. A dátumokkal itt is gondban vannak, mert ma már nem kaptam utalványt. Feledékenységből nem szedték le az akciós plakátot. Vagy a pénztáros volt feledékeny. Ugorjunk is tovább egy másik pénztároshoz.

Nemrégiben előttem egy házaspár fűnyírógépet vett. A címhez illően benzineset. De nem ám megfogták a kerészeti osztályon, odavitték a pénztárhoz és kifizették. Az túl egyszerű lett vón. Először is jött valami ismerős vagy rokon az egyik osztályról, aki megadott valami munkatársi kódot, ezért a gép árából a rendszer levont egy kisebb összeget. Aztuán pedig előkerült a fizetőszeköz, egy köteg vásárlási utalvány. Mit mondjak, az összes többi pénztártól már hazamentek, mire előttem végeztek a számolással.

Nemsokára matematika érettségi, úgyhogy kreálok egy példát: Hányszor kell elfelejtenie (x) egy pénztárosnak átadni a kétszáz forintos vásárlási utalványt a vevőknek, hogy összegyűljön egy kerti gép ára (y)? Mekkora ez a szám, ha felhasználja az alkalmazotti kedveszményt, amely 5%-ot jelent a gép árából?

Én csak nézem az épülő, szépülő fővárosunkat és azt kívánom, bárcsak minden hónapban választások lennének. De amint hallgatom/olvasom a két tökkelütött pártmajmot, arra gondolok, jó lenne, ha nem lennének pártok.

Ennyit szerettem volna a savazás előtti héten hozzátenni a dolgokhoz.

Íme egy weboldal. Van háttere, tartalma, ami képekből és szövegekből áll. A böngészőnk ezt elkéri a szervertől (ez a request), amely átadja a kért html kódot, képeket és egyebeket (stílus fileokat, javascript fileokat stb). A böngészőnk ezután a html kódból, a képekből és egyebekből létrehozza az oldalt, olyanná, ahogyan mi látjuk (ez a render). Ha végzett, elmegy pihenni, maximum akkor dolgozik egy keveset, amikor fel/le görgetjük a tartalmat.

Kivéve ha izgő-mozgó részleteket, úgynevezett bannereket is kap a weboldallal, mert akkor a böngészőnk nem pihen, hanem a flash pluginja ezerrel számolja és játsza az izgő-mozgó micsodákat. Tehát az böngészőnk dolgozik, és ez többlet energiafelvételt generál a számítógépünkben.

Mármost, ha március 27-én 20:30-kor világszerte leoltjuk a lámpákat, hogy egy picit csökkentsük az energiafelhasználást, ám ezt hetekig ilyen izgő-mozgó bannerrekkel reklámozzuk milliós látogatottságú weboldalakon, akkor adtunk a szarnak egy pofont. Háborúval küzdöttünk a békéért, szeretkezéssel a szüzességért. Tetszik érteni?

Aki komolyan gondolja az energiafelvétel csökkentését, az kikapcsolja a böngészőjében a flash reklámokat, meg egyáltalán minden reklámot és ha csak nincs különösebb oka, lejjebb csavarja egy ici-picit a monitorjának a fényerejét. Az év minden napján és minden órájában.

Kérem, ön is kapcsolja ki.

Szerettem volna videót konvertálni az iRiver E200-hoz gyárilag adott Video Converter nevű programmal, de a következő üzenetet kaptam. (I'd like to convert an AVI video with the iRiver Video converter program and got this response:)

"Error:(0xEF) Conversion failed because codec doesn't exist"

Nem túl beszédes, de végül akadt megoldás. (The solution is.)

CoDec = Coder / Decoder

Telepíteni kell
(You should install):

- XviD Codec for decoding

- WMV Codec (included in Media Player 11) for Encoding

Mert a végeredmény (because the output file is) WMV [320x240] Windows Media Video.

Ennyi, innentől működik. (That's all.)

ui.: Ennek a bejegyzésnek nem itt a helye, de a másik blog motor nagyon rakoncátlankodik...

Jól szituált nő pezsgőtablettát ejt egy pohár vízbe, miközben a kamera azt kérdezi tőle: Tudta ön, hogy a C-vitamint a szervezet csak korlátozott ideig tárolja? A nő pedig csodálkozik. Tényleg?

A diplomádat anyucikám, azt add vissza, majd rollbackeld vissza az érettségi bizonyítványodat is. A vitaminok tárolása ugyanis középiskolás tananyag. És, hogy véletlenül se maradjon ki, nekem mind biológia, mind kémiaórán a fejembe verték, hogy a fölös C-vitamint kipisiljük. Pedig műszaki szakközépbe jártam, ahol aztán a finommechanikai elemek kötéséhez vajmi kevés köze volt a szervezetünk háztartásának.

Úgyhogy ezt a reklámot is dobni a kukába, az íróját visszaküldeni az iskolapadba, a közvéleménykutató céget, amely áttolta a sugárzást kezdete előtti napon a 'köz véleményen' börtönbe, aki pedig a reklámcégtől elfogadta és kifizette, azt harminc évi közmunkára. Kösz. Lesz itt rend.

Hat napos sztrájk volt: négy munkanak és kettő hétvége. Az arányuk 2:1

A bérletesek kompenzációként kapnak 3 nap hosszabbítást a bérleteikre. öööö--- Én a hat nap alatt négy napot voltam kénytelen mellőzni a BKV szolgáltatását, ám ekkor autóval voltam kénytelen járni. Azaz nem csak a bérletem értékéből veszítettem 4 napot, hanem négyszer 80 kilométer megtételéhez szükséges benzin árát ki kellett fizetnem. csak úgy, mellékesen.

Az, hogy 3 nappal hosszabbodnak a bérleteink, csodálatos dolog. Az én bérletem esetében, mely 21-én pénteken jár le, ez csupán egy munkanapot takar. Az arány 1:2.

De matekgyengéknek leírom így: az én esetemben a kompenzáció nem hat kimarad nap helyett kapot hármat (50%), hanem négy kimaradt napért egyet. (25%)

Ám tudom, lesznek akik pedig jól járnak mindezzel. Legyen nekik.

Üdv mindenkinek! Itt ismét a főgenya. Aki csak a betonba nem hajlandó belekötni, de minden másba igen. Most például az aprosztróf használatába fantáziá(tlan) névadások során. Mert mi az írott nyelvben az aposztróf? A beszélt nyelvben létrejött rövidülések írott alakjában szerephez jutó, hang vagy hangok hiányát jelölő írásjel.

Nem tu'om
Nem t'om
Hál' Isten(nek), hál'isten(nek)

Amikor szavak elején vagy végén található, más nyelvekben névelő rövidítés lehet (l'enfant) vagy angolban birtokos esetet jelöl (mother's). Ám szavak közepében ezekben a nyelvekben sincs más szerepe, mint a rövidülés, egybeolvadás jelölése.

Már a Sötét elf trilógia magyar megjelenése óta foglalkoztat a kérdés, hogy ha egy önálló textusban megjelenik egy olyan idegen név (fő- vagy tulajdon- egykutya) és nem magyarázzák meg, hogy mi a fészkes fenét rövidít, akkor van-e létjogosultsága az aposztrófnak?

Lássunk vendégül a példa kedvéért egy német állampolgárt, és tanítsuk meg neki az ismeret tagadását ekképpen: "nemtom". De ne áruljuk el neki, hogy minek a rövidítése. Majd írott alakban tanítsuk meg neki, hogy "nemtom". Elfogadja, megtanulja, használja. Node, ha úgy tanítjuk meg neki: "nem t'om" és egy picit is értelmes ember, azt fogja kérdezni, minek az aposztróf? Mi állt ott eredetileg?

Én a Sötét elf könyvek olvasása közben folyton azt kérdezgettem, mi a francot rövidít az aposztróf Drizzt Do'Urden nevében? Meg a kisezernyi további tulajdonnévben a regények lapjain. Majd számtalan sci-fi és fantasy írásmű fogyasztásakor tettem fel ugyanezt a kérdést? Most legutóbb akkor, amikor a híres és neves és agyonrajongott Avatar film kapcsán láttam leírva a na’vi főnevet. Árulja már el valaki nekem, elmagyarázzák a filmben, hogy ez minek a rövidítése, vagy ez megint csak olyan fizetett brainstorming helyett az uszdában töltött órák utáni kapokós és fantáziátlan névadás? "Mindegy mi, tegyünk bele aposztrófot és az olyan idegenes lesz."

Addig is amíg megkapom a választ, elgondolkodom az ún Heavy Metal Umlauton. 34 évig azt hittem, a Motörhead az így kiejtve 'motörhed', nemrég tanultam meg, hogy az megint csak valami felvágós és fantáziátlan díszítés a bandanevekben, hogy értelmetlenül umlautot tesznek o és u betűkre. De már értem, mit parodizál a Bëlga együttesnév. :)
 

Megérkezett a várva-várt hó! Hurrá! Budapest ezt azzal ünnepelte meg, hogy szombat délután mindenki gépkocsiba szállt, elgurult az első főbb sugár- vagy körútig, aztán órákat állt a dugóban. Gratulálok!

Azon kisebbség tagjaként, akiknek bár van személyautójuk, mégis gyalogosan és tömegközlekedve próbáltak szombaton este A-ból B pontba jutnyi, megdöbbentő élményekben volt részem. Az első a járdán jövő autó volt. Én elhiszem, hogy nagyon siettek, azt is, hogy mellettünk a kétszer két sávos úton kilométeres hosszúságon állt a kocsiforgalom és a 10 méter/perc sebesség nem igazán tűnt kecsegtetőnek számukra, de akkor sem érzem jogosnak, hogy csak úgy feljöjjenek a járdára és a gyalogosokat levillogva próbáljanak előnyhöz jutni. Én nem tettem mást, csak nem álltam félre, ellenben teátrálisan széttártam a karom, jelezve "ezt ugye te sem gondolod komolyan?". Mivel nem vagyok színész, nem ezt a hatást értem el. Közelebb érve ugyanis a kocsi ablaka leereszkedett és egy kellemes, iqnegatív hang szólt ki belülről: "Mi van, fasszopó köcsög, meguntad az életedet?" Ezek után már meg sem lepődtem azon a bömbin, amely ugyan az úttesten maradt, de piros lámpánál is becsorgott a zebrára. Bizonyára attól félt, ha átengedi a gyalogosokat, akkor a szomszéd sávból valaki betolakszik abba az egy autónyi helybe és így tizennégy perc négy másodperc helyett tizennégy perc nyolc másodperc alatt tudja le az előtte álló egy kilométeres távot a következő kereszteződésig. A böhömnagy telekjáróban ülő házaspár sem volt kellemesebb beszélgetőtárs. Kikérték maguknak, hogy zöld lámpánál én keresztül szeretnék menni a zebrán, amelyet teljes szélességében elfoglaltak. De legalább nem volt mosdatlan a szájuk.

Mindezek után metróztam és a mozgólépcsőn láthattam a tévésztár "Pimasz úr" új könyvének plakátját. Tudjukki, aki minenkinek beszól, zebra előtt meg nem állóknak, tilosban parkolóknak, illegális szemétlerakóknak stb. S ebből üzletet csinál: karácsony előtt könyvet ad ki, hogy bevétele legyen.

Üzenem mindenkinek, akinek a tévé előtt a fotelben, meg baráti társaságban nagy az arca, mindazoknak akik megveszik azt a könyvet, hogy én is létezem. Én is Papp vagyok, én is beszólok a görény autósoknak, csak éppen mögöttem nincs stáb, nincs kamera, ezért ma kétszer is majdnem megvertek. Aki imádja pimasz urat, de minket nagyon keveseket - akik anyagi érdek nélkül tesszük ugyanazt mint ő - figyelemre sem méltat, nem különbek a fasszopó köcsögöző bunkóéknál.

Ellenvetés?

Nemrég kiesett némi idő az emlékezetemből. Nem, nem a globális méretű eszméletvesztésre és jövővízionálásra gondolok. Az csupán 137 másodpercig tartott. Ez a memórialeak nálam majd' három órás volt. Megnéztem a sokak által istenített Jackie Brown című filmet, amely után nem éreztem, hogy bármi bent maradt volna a fejemben, viszont elvesztettem az életemből a drága időt. De Niro más filmekből ismert buta arca, a Snakes on Plane-ben is jobbat nyújtó Sammy Jackson és valami végtelenül lassú átverős történet, amelyet Guy Ritchie bármelyik negyed órája felülmúl...

Ja, hogy azt kérdezed, én mit láttam az előretekintésemben? Semmi különöset. Éppen egy éles nyelvű cikket próbáltam kanyarítani arról, hogy a FlashForward című tévésorozat az első résztől kezdve nyilvánvalóan egy évadosnak, látható végűnek, feszesnek kellett volna lennie, de akkora sikere lett, hogy a készítők nem totojáztak, elhatározták, hogy nem fejezik be; ehelyett egy izmos cliffhanger után parkolóra (és palira) teszik a nézőket és nekiállnak egy második évadnak. Amely várhatóan bukás lesz és az a veszély fenyeget, hogy sosem fejezik be a sztorit.

Épp ott tartottam, hogy a sorozat promociójaként elindított Mosaic Collective weboldal mennyire nem pörög, ellentétben a magyar kezdeménnyel a Jövő Emlékei bloggal, ahol sokkal több történet lehet olvasni, amikor megszűnt a vízióm.

De most komolyan, a Jackie Brown mennyire felesleges film már. Mint az egész Tarantino életmű...

Nem hiszem el, hogy a nagy magyar médiában senki nem világosít fel értelmesen. Az adókról minőségéről itt régen nincs szó. A lényeg, hogy a két adónak volt a legnagyobb az országos lefedettsége. (Ez ugye megbontja a versenyegyensúlyt, hasonló módon a csak három tévéadó számára elérhető földi sugárzási lehetőséghez.) Ergo a legnagyobb hallgatottsága, ergo a legnagyobb a reklámbevétele. Emiatt valóban két, megújulni képtelen, saját tehetetlenségi erejétől fogva unalmas pályán mozgó rádióadóról beszélhetünk, de a lényeg nem ez, hanem az elérhetőség miatti hamis hallgatottsági mutató. Ne legyen senkinek illúziója, a nyertes két adó hasonlóan hanyatlani fog, amíg be nem áll majd valami kényelmes, még éppen hallgatható szintre. Náluk is lesz minden nap sok-sok, fizetett reklámnak minősülő nyereménytárgy, amiért kamu kérdéseket megválaszolva szállnak harcba az IQ nulla hallgatók. Lesznek olyan koncertek, melyekre a kutya sem menne el, de mégis félházasak a sok, rádióadó által kiosztott ingyenjegyes miatt. Ha ettől jó egy rádióadó, akkor a neo és a klassz is azok lesznek.

Sláger? Ne nevettessenek, kérem! Tizeniksz éve ugyanazzal a pár száz számmal nyomta. Teljesen önkényesen válogatott és definiálta, mi a sláger, miközben sok olyan számot, amely szintén sláger volt egyszer sem adott le. Össze szabad vetni a Sláger kínálatát a Billboard vagy a BBC Radio 1 toplistáival úgy harminc évre visszamenőleg és rá lehet jönni, hogy a Sláger számára nem minden volt az, ami a világ számára pedig igen. A Danubius pedig utoljára akkor volt jó, amikor még a nappali órákba német nyelven sugárzott.

Valóban kár a felhajtásért. Éljenek a netes rádiók, a hallgatók igényeit kiszolgálni vágyó, non vagy aligprofit adók.

Jajj, jajj, szegény Magyarország. Egy csomó jó koponya született egyre csökkenő határai között, rengeteg feltalálónk, Nobel-díjas magyar származású, mégis majdnem mind külföldre települt.

Ismerős a sirám, nemde? És jogos is.

Ettől függetlenül jött valami médiabrigád és ugyanezt elkövette kicsiben. 'Új imidzsfilm Budapestről' Igen, új. Igen, imidzsfilm, a maga buta jelenteivel, például a hop-on utazáson méregrága összegért részt vevő fiatalról, aki aztán nem is figyel a városra, mert bűvös kockázik. De nem Budapestről!

Ez a film, mindent, ami magyar, mindent ami történelmi magyar, a felvidéki Jedlik Ányost, a C-Vitamint Szegeden feltaláló szent-Györgyi Albertet, a Nagyváradon született, Debrecenben és Bécsben tanult Irinyi Jánost, mindent és mindenkit Budapest népszerűsítésére használ.

És ez kevésbé alattomos és orv, mint az USA brainstormingja, mint a demagóg ferdítések.

Abcúg!

Az is igaz, hogy a posztmagyar (lásd az idevágó szakirodalmat) tulajdonképpen bármit megenged a magyar nyelvvel.

Hogy az ARC óriásplakátizé (verseny?) minden évben alul tudja múlni önmagát, az már fél évtizede nem hír. De most már a lustaság is utolérte a rendezvényt. Abban szemernyi kétségem sincs, hogy minden évben tucatnyian próbálkoztak szakállas és lopott poénokkal, ám eddig a zsűrinek valahogyan sikerült kiszűrnie ezeket az indulókat. Idén viszont egymást érik az ilyen "alkoások" a Felvonulási téren.

 "Védd a fákat, egyél hódot!"

Ismerős valakinek ez a tízéves szállóige? No, az Arcon megtekintheti a túlmagyarázott, szájbarágó, ennél fogva értékvesztett feldolgozását.

A következő képeket már kommentár nélkül tenném fel. Hónapok/évek óta a neten évő humor és ezek feldolgozásai, melyek - mivel megjelentek a Felvonulási téren - eredetiségükkel kitűntek a tömegből.

Persze, talán okkal történt mindez. A valóban eredeti művek ugyanis annyira mesterkéltek, hogy a közönség legalább azzal szórakoztathatja magát, hogy megpróbál rájönni, melyik plakát saját termés és melyik származik idegen ötletből.

Hosszú idő után végre sikerült hozzájutnom kedvenc lapom egy friss példányához. Nehéz ez, mert a "Több mint 1 millió példányban (sic)" megjelenő ingyenes hetilapot úgy elkapkodják, hogy, aki nem szemfüles, annak nem jut. Azzal a gondolatsorral most nem húzom a kedves olvasó idejét, hogy tán nem is az emberek kezében, hanem a kukák mélyén végzi az egymillió példányszám zöme, mert ezt egyrészt már megtettem korábban, másrészt lesz még itt olvasnivaló bőven.

Itt egy cikk a Helyi Téma 2009. szeptember 2-i számából.

Az írott sajtó Budapest Tévéje ismét kitett magárét. A cikkből mindent megtudunk: az előző évad eredményét, a mostani szezon indulóit, az esélyeket, még arra is volt hely, hogy kiírják, ki készítette a fotót. De azt az apróságot harmadik végigolvasásra sem sikerült kiderítenem, hogy milyen sportágról van szó.

A cikk írója, Koroknai Gergely is emberből van, hibázik, nézzük el neki. De ne legyünk elnézőek a cikk lektorával, a szerkesztővel és a főszerkesztővel, de leginkább azzal szemben, aki ezért a cikkért még fizetett is.

Így van, kommunistázz csak. Egyszerűbb, mint gondolkodni. Én csak annyit mondtam, hogy nem szeretném, ha a MaSZoP kikerülne a parlamentből. Nem szavaztam rájuk 2000 óta, nem hiszem el azt sem, amit kérdeznek. De ha a következő választásokon kiesik a SZaDeSZszel együtt, akkor itt 2-3 ciklus távlatra jobboldali parlamentünk lesz, amely azt csinál, amit akar. Új alkotmány, államvallás, kötelező és lemondhatatlan jogvédelem és társai. Kinek jó ez?

Meg amúgy is, mérleg vagyok: szeretem az egyensúlyt, rühellem a túlerőt. Új párt szeretne rajtunk élősködni? Legyen neki, kerüljön a parlamentbe, de a többiek mellé. Még újabb pártok szeretnének a mi pénzünkön napot lopni? Csak tessék, csak tessék, az Országház elbírja őket is. Előbb-utóbb mindenki csak ítélkezni, véleményt mondani, felszólalni és pocskondiázni szeretne, de dolgozni nem. Hosszú távon tízmillió párt országa leszünk, és csak szegény nemecsek ernő meg a román fekete munkások fognak termelőmunkát végezni.

Az lesz a kánaán, nem a fidesz-jobbik-kdnp hegemónia.

Megint matekozni fogunk. Sajnálom. Ígérem rövid lesz.

Eddig valami 100 forintba került. Ezért nekünk 100 +20% ÁFA összeget kellett fizetnünk, azaz 120 forintot.

Július 1-je után ugyanezért a dologért 100 + 25% ÁFA, azaz 125 forintot kell majd fizetnünk.

Az ár emelkedésének mértéke: 125/120 - 1, azaz 4,16%. Ennyivel kerül többe szerdától az élelmiszer, a fesztiváljegy, a benzin.

Aki tehát az ÁFA emelésre hivatkozva 5%-kal emel árat az hazug disznó és száradjon le a nyelve. Aki pedig még többel emeli, mert neki úgy tetszik, csak az 'áfadráguás' mögé bújik, az simán dögöljön meg.

Aki pedig a médiában 5%-kal dobálózik, politikustól kezdve humoristáig, az szégyellje össze magát a tömeg félrevezetése miatt és legyen szíves tényleg 5%-kal többet fizetni mindenért, a 4,16% és 5% közti különbséget pedig természetesen ne a kereskedőnek, hanem nekünk, szegény félrevezetett népnek adják.

56%, 17%, 14%, 5% az anyátok szemölcse.

Ezt hozza minden híradás. A politikusok magukból kikelve örömködnek, gyalázkodnak és vetnek kacér avagy megsemmisítő pillantásokat minden felé.

Miközben mindez nem igaz. A Magyarországon április 7-én tartott európai parlamenti képviselőválasztás eredménye a következő: minden száz emberből 64 (hatvannégy!) nem szavazott. Sem jobbra, sem balra. Minden tízből hat választó azt mondja: ezek közül senkire nem voksol. Egy sem érdemli meg.

A maradék megvezetett 36,28 százaléknak a megoszlását valóban jól ismertetik a középszerű, de jobbra vagy balra kacsingató médiákok. De a számokkal való bűvészkedést akkor is tessék befejezni. Az erdmény helyesen, a választók 20,3 %-a a Fidesz naplopóit szeretné az EP-be küldeni, 6,1% az MSZP hazugjainak fizetését szeretné saját zsebéből finanszírozni öt évig, 5% az új jobbosokat támogatja, akik még semmit nem tettek az országért, de már közös pénzen beülnek az EP-be és onnan szarnak a fejünkre, alig 2% pedig úgy érzi, hogy hazánkat nem is itt élő Habsburgnak vagy idegenben oktatónak kéne képviselnie.

De majd' kétharmad azt mondja, mindenik jelenlegi politikus húzzon szépen a sunyiba és hagyjon fel a rajtunk való élősködéssel. Vigyázat! Majdnem abszolút többség!

Végre, nincs KENYÉ_ plakát, mely valahogy az 1%-ra bazíroz, pedig az R betű az egész szónak 16 százaléka. De nem lélegezhetünk fel, mert itt van a többi, időközben kitalált baromság. Például a nagypapa. Ennek kapcsán nagyon röviden szeretném ismertetni az 1% történetét.

Annak idején volt az 1%. Adónk egy százalékát felajánlhatjuk arra érdemes civil szervezetek számára. Fontos tudni, hogy a fel nem ajnálott 1%-okat az állam nem nyeli le, hanem egy kalapba teszi, mely kalap tartalmát pályázatok útján szétosztja szintén a civilek közt.

Aztán jöttek az egyházak és azt mondták, hogy nekik is kell ilyen. És megszületett az 1+1%. Az egyik százalékunk a civileknek, a másik az egyházunknak. Az egyházaknak fel nem ajánlott 1%-ok szintén a kapba kerülnek, ám (figyelem!) a legutóbbi népszavazás szerinti megoszlásuk szerint súlyozva osztják szét közöttük. Akkor értettem meg, miért nem kérdezte meg a vallásomat a kérdezőbiztos, valószínűleg az utcánk összes lakóját a saját egyházába írta be.

No, erre az eljárásra a sok hitetlen gyaur, ateista, pogány* azt mondta, hogy ő nem szeretne az álszent, hazug, pénzhajhász egyházaknak pénzt adni. Közvetve, a szétosztáson keresztül sem! Csatlakoztak a jóérzésű hívők is, mondván a vallásuk az ő személyes ügyük, de az egyházak az más tészta, nem kérnek számlát, nem fizetnek a szakembereknek, óriási vagyonokat halmoznak fel, politizálnak, megrontanak, úgyhogy ha csak egy mód van, nekik nem adnának egy fillért sem az adójukból.

Ezért találták ki azokat a technikai számokat, melyeket az egyháznak adandó 1% lapra kell írni, de közcélú tevékenységet, mint gyermekszegénység elleni küzdelmet, parlagfűirtást stb. támogathatunk.

Volt egy nagyon, de nagyon szép elképzelés arról, hogy az egy százalékunkat felajánlhassuk saját, nyugdíjba vonult hozzátartozónknak. Nagymamám, annyit főzött rám, minden megtakarítását a gyermekének, unokáinak adta, igazán megérdemelte volna. De nem, az egyházlobbi ezt megakadályozta.

És most pofátlanul olyan plakáttal nyomul, mely azt mondja: Fogadj örökbe egy nagypapát. Amíg ez nem lehetséges add ennek meg ennek a keresztény egyháznak az egy százalékodat. Én szerettem volna, de leszavaztátok. Most csak egyet kérek szépen: elmentek ti a búsba, kedves felkent ájtatos képmutató félig nem barátaim. Köszönöm.

* Én tudom, hogy a köztudattal ellentétben a felsorolt szavak nem mindegyike jelent vallástalan embert, de vajon Ön, kedves olvasóm, tudja-e?

Régi matematikai kérdés, hogy ha egy pizza ára 1000 forint és minden csomagolásán van egy kupon, melyből tíz darabot összegyűjtve ingyen kapunk egy újab pizzát, akkor egy pizza valójában hány forintba kerül?

Egyszerű példa. Tíz darabig, egy pizza 1000 forint és passz. Nincs apelláta.
Tizenegy darab pizza viszont 10000 forint, tehát egy étel 10000/11 azaz 909,090909090 forint.
Igen ám, de az ajándék pizza dobozán is van kupon, tehát tíz ingyen pizza egy tizenegyediket fiall, azaz száztizenegy pizza, csak 10000 forint. Ekkor egy darab ára fajlagosan 100000/111 azaz 900,90909090909. Kilenc forinttal olcsóbb.
És így tovább.

A Pizza King (mellesleg gyorsan és finomat szállító ételgyár) most egy picit megbolondította a játékot. A tíz kuponért járó ingyen pizza kiszállításakaor ugyanis 100 forintot kellett fizeni.

Ezt most már számolja ki az, aki emelt szintű érettségit szeretne tenni matamatikából. Addig én elmegyek és megeszem a pizzám.

Mert ilyen is van. Szász János, a rendező tudta, hogy ha jól ismert arcokkal játszatja el a főszerepet az a többi 'celeb' film szintjére süllyesztené az Egy elmebeteg nő naplóját, de nem merte frissen végzett fiatalokra sem bízni a címszerepeket. Így lett a Csáth Géza életéről szóló opusz főszereplője Kirsti Stubø (aki csak nálunk az ő és ű hazájában lett Stuboe :-/ ) és Ulrich Thomsen. Evidensnek tűnik, hogy Norvégiában és Dániában is ismert legyen az Ópium. A dán DVD kiadás promóját lehetett elcsínpni az ottani FHM magazinban.

Egyre-másra találkozni a HD kifejezéssel. Jön a digitális televíziózás kora, ez hozza magával ezt a kifejezést. A HD high definition rövidítése, mely tehát egy digitális műsorszórási szabvány. Érdekes lenne feszegetni, hogy egyes műsorszórók a jelenlegi SD (standard definition) szabvány szerint sem képesek közvetíteni. A kép kockásodik, szétesik, elsötétül.

Ám most nem erről szeretnék szólni.

A HD kifejezést átvették más területekre is. A mezei felhasználók nem átallják a nagy felbontású, jó minőségű fényképeiket HD-ként aposztrofálni. Pedig nem olyan rég még a HQ (high quality) és az UHQ (ultra high quality) megjelöléseket használtuk fényképeknél, digitális képeknél.

Tudom, hogy most a HD terjed és úgyis a köznyelv győz az okoskodó nyelvőrök felett, de akkor is, olyan, mintha az autók és motorok mintájára a kerékpároknál is hengerekről beszélnétek sebesség/áttétel helyett.

Úgy tessék használni.